Daniel Pipes: Összeesküvések

Ez a könyv a paranoia évezredes történetét mutatja be a Nyugaton kialakult összeesküvés-elméletek elemzésén keresztül. Az író szerint az összeesküvés-elméletek két fő irányzata:

• a titkos társaságok
• és a nemzetközi zsidóság

ellen irányuló gyanakvás. A könyv bemutatja, hogy ezek az elméletek hogyan befolyásolták a történelmi eseményeket és a politikai döntéseket, valamint hogy milyen veszélyeket rejtenek magukban. A mű számos példát hoz az konspirációs teóriák terjedésére és hatására, mint például a templomos lovagok, a francia és az orosz forradalom, a két világháború, Hitler és Sztálin, a JFK-gyilkosság, a Da Vinci-kód vagy az UFO-k. Szerzőnk célja, hogy felhívja a figyelmet az összeesküvés-elméletek veszélyeire és arra, hogy hogyan lehet ellenőrizni és megkérdőjelezni ezeket az állításokat.

A mű eredetileg angol nyelven íródott, és az eredeti címe:

Conspiracy: How the Paranoid Style Flourishes and Where It Comes From

Összeesküvés: Hogyan virágzik a paranoia stílusa és honnan ered? - A magyar fordítást Szécsi Noémi készítette, és az Agave Könyvek adta ki 2007-ben.

Daniel Pipes Összeesküvések című könyve tehát a tévhiteken, téves összefüggéseken alapuló elméletek történetét és hatásait vizsgálja a középkortól kezdve napjainkig. A szerző bemutatja, hogy Európa hogyan fejlesztette ki a keresztes háborúktól kezdve az összeesküvés-elméletgyártás két irányzatát: az egyik a titkos társaságokat (pl. a templomosokat, a szabadkőműveseket, a Bilderberg-csoportot stb.) hibáztatja a világ eseményeiért, a másik pedig a zsidókat vagy a nemzetközi zsidóságot teszi felelőssé mindenért.

Szerzőnk rámutat, hogy ezek az teóriák hogyan játszottak szerepet többek között a francia és az orosz forradalomban, a két világháborúban, a Kennedy-gyilkosságban, az olajválságban és a terrorizmusban . Pipes azt is elemzi, hogy miért terjednek el és válnak népszerűvé a konspirációs spekulációk bizonyos időszakokban vagy helyzetekben, mint például a koronavírus-világjárvány alatt.

Olvasmányunk szerint az összeesküvés-elméletek hívei általában bizonytalanságból, gyanakvásból, félelemből vagy manipuláció hatására hisznek ezeknek az elméleteknek, amelyek logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni.

Daniel Pipes végül arra figyelmeztet, hogy az összeesküvés-elméletek veszélyesek és károsak lehetnek a társadalomra és a demokráciára nézve, ezért fontos felismerni és megkérdőjelezni őket.

Valóság helyett paranoid világszemlélet

Kiadói ismertetés -  könyvajánló

Az üldözési mánia egyre inkább elharapódzik Amerikában és a nagyvilágban, és a legkülönösebb ötleteknek ad tápot, éppen ezért Oliver Stone JFK című filmjétől A da Vinci-kód-ig a történelem minden pontján hemzsegnek az alaptalan meggyőződések. Daniel Pipes ebben a frappáns és szellemes könyvben próbálja meg összefoglalni a kérdés történetét.

A szellemesre és provokatívra sikerült műben Daniel Pipes lebilincselően elemzi a Nyugat összeesküvés-elméleteit és azok hatásait. A szerző egy rövid felvezetés után kimutatja, hogy Európa a keresztes háborúktól kezdve hogyan fejlesztette ki az összeesküvés-elméletgyártás két irányzatát. Az egyik a titkos társaságok alakját vette fel a templomos lovagoktól a szabadkőműveseken át egészen a Külkapcsolatok Tanácsáig; a másik pedig azt bizonygatta, hogy a "nemzetközi zsidóság" és bankárjai mozgatja a világot.

Pipes megjeleníti azt a rettegést, amely szerint az egyik vagy másik fenti tényező főzte ki a francia és orosz forradalmakat, a két világháborút és a modern történelem más kulcsfontosságú eseményeit. Bemutatja az elméletek iszonyú következményeit abban a korban, amikor Hitler és Sztálin hatalomra jutottak, és amikor 1945-öt követően ez a gondolkodás a nyugati hatalom központjából a politikai és földrajzi perifériára tevődött át.

A részletes jegyzetapparátusra és szakirodalomra épülő könyvben egymás után tárulnak fel az emberiség történetének neuralgikus pontjai, és azok a különböző elméletek és megoldási kísérletek, amelyek során a problémákat a megoldás helyett egyfajta tudatos elnyomással helyettesítették. Épp emiatt érdekes, és egyben lebilincselő fejezetet jelent az a rész, ahol a szerző a különböző teóriák történelemre gyakorolt hatásait összegezve mutatja ki, hogy azok nélkül hová jutott volna az emberiség.

Végül, de nem utolsósorban pedig igazán meglepő, hogy a netes videókban őrülten magyarázó Pipes a könyv megjelenése óta maga is egy összeesküvés-elmélet főszereplője lett: sokan ugyanis őt tartják a dán karikatúra-botrány kitervelőjének.

Miért veszélyesek ezen elméletek?

Veszélyesek lehetnek azért, mert gyakran hamis és megalapozatlan állításokat tartalmaznak, amelyeket az emberek könnyen elhisznek és terjesztenek tovább, főként az internet és a közösségi média segítségével. Gyakran a bizalmatlanságon, a félelmen és a gyűlöletkeltésen alapulnak, és olyan összeesküvők képzetét festik, akik az emberek érdekeit megsértve húznak hasznot a hatalomért és a vagyonért.

Az összeesküvés-elméletek népszerűsége és terjedése egyre nagyobb társadalmi problémát jelent,

mert ez fokozza a társadalmi és politikai feszültségeket, híveik gyakran elutasítják a hivatalos információkat, a tudományos bizonyítékokat és a kiegyensúlyozott közvélemény-kutatásokat. Ez megzavarja a társadalomban kialakult értékrendet és destabilizálja a demokratikus rendszereket.

Az összeesküvés-elméletek befolyása alatt álló emberek gyakran a saját magukat és másokat is veszélybe sodorhatnak, mert hajlamosak megbízni olyan információforrásokban, amelyek nem megbízhatóak, és figyelmen kívül hagyják az igazságos és objektív tájékoztatást. Emellett a hívők is gyakran céltáblájává válnak az ilyen elméletekben szereplő összeesküvőknek, akik megpróbálják elhallgattatni vagy eltávolítani őket.

Összességében az összeesküvés-elméletek veszélyesek lehetnek, mert fokozzák a társadalmi feszültségeket, 

-------------------

Daniel Pipes amerikai politikai szakértő, író és tanár, aki a Közel-Kelet és az iszlám világ politikájával és történelmével foglalkozik. Pipes 1949-ben született New York-ban, a Harvard Egyetemen tanult és tanított, majd később számos könyvet és cikket írt a Közel-Kelet és az iszlám világ témájában. Az iszlám radikalizmus és a terrorizmus elleni küzdelem egyik elismert szakértője, és gyakran szerepel a nemzetközi média és a politikai vitákban. Pipes a Middle East Forum nevű think tank elnöke is volt, és 2020-ban a Ronald Reagan Emlékérem kitüntetést kapta.